A lelkiismeretünk határai. Kérdésem az lenne emberek, hogy valójában miért érzünk lelkiismeret furdallást, főként akkor amikor nem is kellene? 
Egy kis kiköbözés a lelki, ismeret és furdalásról. A lelkünk vagy rossz vagy jó, sajnos hamar rosszá válhat. Ez szerint akinek rossz, egyértelműen adódik, hogy nem igazán van furdalása. Ismeret jelentése avagy, hogy feltudjuk mérni annak a lehetőségét, hogy helyesen illetve helytelenül cselekedünk. Nos mondják, hogy a hazugság akkor bűn amikor azzal ártunk bizonyos személyeknek. Tehát következtetve mindezt akkor kell legyen lelkiismeret furdalásunk, amikor valakinek az általunk tett cselekedettel ártottunk.
Plusz még egy léleknyújtó, megnyugtató tény. Ne érezzünk potyára lelkifurkát, mert nem tesz jót a lelkünknek. Ha pedig valóban valós ez a furdallás és nem beképzelt dolog, akkor tegyük jóvá azt!
Végül pedig következik, hogy mindenre létezik megoldás, na meg, hogy lényeg a szeretet!

''Hatalmas erő a tiszta lelkiismeret'' [Anne Frank]