Kisütött a napom már,
Fel is száradt minden sár,
Ha nem szárad azért sem lesz kár

Egy emberi gyengeség: félni. Szerintem nem létezik ember aki ne félne valamitől. Mindannyian félünk valamitól. Vannak állandó félelmeink, de vannak időnkét előbukkanók is. Az állandókon szerintem javítani kell, míg a felbukkanó félelmeket lekell győzni.
Görcsöl a hasunk, szívünk hevesebben ver és félünk. Félünk az újtól, a szokatlantól, a bizonytalantól, félünk kilépni a konfortzonánkból. Mint a magzat az anyuka hasában, úgy szeretnénk mi is élni: örökké védve lenni. De persze minden baba megszületik egyszer. Ezért hát kitőr a megszokott környezetből. Már első életútja azzal kezdődik, hogy utat ''tőr'' magának, kűzd és megszületik.
Pár motiváló szöveg félelmünk legyőzésére, megértésére:

''Nem fogsz félni. Csak egyszer kell erőt venned magadon, onnantól menni fog. Aztán meg fogod tudni, hogy mindenen túl tudod tenni magad. Mindig.'' -

''Csak azért is menni, csinálni, megbotlani, szeretni, csalódni, félni, folytatni, fájni, örülni, gúnyos kacajok tárgya lenni, elérni... Merni elérni... Mert egyszer bizony tátják majd a szájukat, hogy hittel hova lehet eljutni... Mert a kitartás és az alázat sikert szül.''

'' Nem félni, nem rettegni, hogy vajon most mi lesz, hanem egyszerűen nyitni. Nyitni mindig, kérdés nélkül, adni, bátran.''
- Oravecz Nóra

''A dolgokat mindig nevükön kell nevezni. Ha félsz a névtől, félni fogsz magától a dologtól is.'' - Joanne Kathleen Rownling

''Tenyered mutasd, hogy lássam
Sorsunk tán összeforrt mára
Nevemet ráírom nagyban
Ne veszíts el majd a bajban.''
Mert életünkben vannak pillanatok amelyek megváltoztatnak. Ezek pedig kellenek. Képesek vagyunk felmérni a súlyát, a miértjét a dolgoknak?
Ez minden nem olyan egyszerű, de ha eljön a megfelelő pillanat akkor hiszem, hogy mindenki képes arra, hogy tegyen és lépjen. Ha az embernek akad egy újabb gondja, természetes, hogy a régi már nem tűnik olyan óriásiknak. Talán ezért van, hogy néha a dolgok olyan egyszerre, szinte áradatként érnek. Talán így elviselhetőbb ... nem is tudom. Egy biztos minden okkal van, ebben hinnünk kell, nem szabad letagadni azt ami bennünk van, ott bent legbelül. Hiszen az ember érzi mindig, titkon tudja, hogy mi lesz, csak néha képzelni akarunk dolgokat.
Hagyjuk, hogy magával ragadjon a STIMME, a hang!

Acné excoriée - Kényszeres önagresszív tevékenység

Egy olyan kényszerbetegségről beszélünk melyben megsebesítjük saját magunkat. Mégpedig addig nyomkodjuk a meglévő, vagy képzeletbeli pattanást amíg csak jól esik.
Fontos tudni, hogy ez semmilyen börbetegség, itt egy ösztönös kontroll zavarról beszélünk. Gyakori gyász, stressz, düh, idegesség, feszültség, fusztráció valamint unalom esetén. Ezek az emberek hajlamosak a depresszióra, a depresszív lehangoltságra az az a dysthymiára varamint a szorongásra.
További okok: kényszerképzetek, testrész iránt érzet zavar, megszállott meggyőző zavar.
A lényeg az, hogy lelki eredetű betegségről beszélünk és mindenkinél más. A fontos az, hogy csak te magad jöhetsz rá mi áll a háttérben.
Egy oldalon találtam ezeket a kérdéseket melyet fogamlazzunk meg magunknak:

Tedd fel azt a kérdést is magadnak, hogy kin állsz bosszút, vagy ki helyett állsz bosszút magadon, amikor véresre gyötröd az arcod? Miért jó ez neked? Miért okoz ez a művelet kielégülést, vagy megnyugvást? Ha nem okoz a művelet megnyugvást, akkor miért jó szenvedni? Miért jó sebes krátereket látni az arcodon? Milyen gondolatok foglalkoztatnak akkor, amikor előkapod a tükröt, és nekiállsz gyötörni magadat?

Ha kozmetikusod azt mondja, hogy egyébként nem lenne csúnya a bőröd, ha nem vakarásznád agyon, akkor gondolkodj el azon is, hogy miért érdeked elcsúfítani magad? Mitől félsz? A szépségtől, vagy a valóságtól? Vagy tán jobb bebújni a sebek mőgé, és permanens a saját sebeidet nyalogatni, majd újra sebeket gyártani, hogy legyen mit újra nyalogatni? Vagy tán jó érzés, ha sajnálnak, vagy csak így tudod kicsikarni egyes szeretteid figyelmét?

Tegyük fel magunknak tehát a kérdéseket. Álljunk le a nyomkodással, próbáljunk életünkbe bevezetni nyugtató, lazító elfoglaltságokat. Ajánlom a jogát és a meditációt. Valmint azt, hogy ne várjuk el, hogy egyik napról a másikra változzunk. A lényeg, hogy törekedjünk és akarjuk és akkor meglesz a gyümölcs.

Egal was kommt, es wird gut, sowieso
Immer geht ne neue Tür auf, irgendwo
Auch wenn's grad nicht so läuft, wie gewohnt
Egal, es wird gut, sowieso

So comfortable, we cannot

see the trouble, trouble




Ideje, néha összeszedni a gondolatokat. Fontos, hogy ne folytsuk el magunkban a dolgokat, hiszen a sok-sok impulzus ami ér, nem söpörhető be az ágy alá. Egyrészt mivel, amikor nagytakarítást tartunk túl sok lesz a takarítani való, valamint a lelkünknek sem tesz jót. Ha lélekről esik szó, érdemes ezt a dalt meghallgatni. Nem hiszem, hogy van a földön ember aki e dal hallatán ne érezne semmit. 
Amikor életet váltunk, alapból megváltorzik rengeteg dolog. De persze nem hiába van az a mondás, hogy : a baj mindig csőstül jön. Viszont így van ez rendjén és szerintem örökké így is lesz. Ezt elkell fogadni és nem kűzdeni kell ellene hanem elfogadni, megérteni. 
Egy új világ tárulhat eléd. Ha változtatni akarsz és teszel is érte. Néha viszont hosszadalmas a sor míg sorbakerülsz álmaid kapujában, viszont hidd el nekem megéri. Amikor pedig teljesül egy újabb nagy álmod, egyszerűen nem hiszed el. Csak lebegsz és próbálod megragadni minden egyes pillanatát. Természetesen ez nem sikerülhet teljen, de az igyekezet a lényeg.
Aztán meg ott van az elengedés, melyre néha az élet enged időt, néha meg nem. Nem is tudom melyik a jobb? Egy biztos, egyik sem egyszerű. De hinnünk kell, hogy okvetlenül semmi sem alakul. Sose feledjük: szeretteink sosem halnak meg. Ők örökké ott lesznek velünk. Csak is ez éltethet minket! Ha ebben hiszünk.
A vonzás törvénye. Hihetetlen, de egyre csak azt veszem észre, hogy ott van és teljesül. Úgy, hogy használjuk ki és fordítsuk jó célra, vonzuk be vágyainkat. De ne feledjük, minden nem válhat valóra, hiszen nehogy már minden az elképzeléseink szerint történjen. Fogadjuk el, hogy az nem is lenne jó! 

Call it love and devotion
Call it the mom’s adoration
Foundation

'' Hogy amit mi csodának hívunk, az valójában prontosan az, aminek történnie kell. S mi vagy megyünk vele, vagy az útjába állunk.''

Hány KOS kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Csak egy! Talán valami nem tetszik?!


- Hány BIKA kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Egy elég, csak győzd meg, hogy a régi, kiégett körte értéktelen, és ki
kellene dobni!


- Hány IKREK kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Kettő. Az egyik tartja a létrát, és összehajtogatja a vasalt ruhát,
a másik kicseréli a körtét, és elkészíti a vacsorát.


- Hány RÁK kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Egy, de csak akkor, ha nem tudja újra éleszteni a régit.


- Hány OROSZLÁN kell egy villanykorte kicseréléséhez?
- 30. Egy, hogy kicserélje, és 29, hogy ezt megtapsolja.


- Hány SZŰZ kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Nagyjából 1.000.000 , - egymilliómodnyi hibalehetőséggel.


- Hány MÉRLEG kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Hát . . . egy . . . vagyis . . . kettő . . . azaz, inkább mégis egy . . .
vagy. . . talán mégis inkább kettő .. . ez így jó lesz válasznak?
Egyáltalán, muszáj kicserélni azt a villanykörtét?


- Hány SKORPIÓ kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- SEHÁNY! A sötétség jó lesz!


- Hány NYILAS kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Süt a nap, gyerek még az idő, előttünk még az egész élet,
te pedig odabent egy ostoba kiégett villanykörtén rágódsz??


- Hány BAK kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- A válasz bizonytalan. Nincs elég információ megadva.
Milyen magas a plafon? Milyen nagy a villanykörte?
A legjobb lenne odamenni, és felügyelni az egész műveletet!


- Hány VÍZÖNTŐ kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Egy se, de ha 10 vízöntő összejön, megszervezi a villanykörte-
konferenciát, és feltalál egy új, forradalmi, ön-kicserélő fajtát!


- Hány HALAK kell egy villanykörte kicseréléséhez?
- Villanykörte??? Miféle villanykörte???

... hogy, a Magyarországon az M0-ás Körgyűrű  77 km hosszú

... hogy a Kárpátok összesen 1500 km hosszú és egészen Ausztriától Szerbiáig tart
... hogy az Alpok a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig 1200 kilométer hosszú, és legmagasabb pontja a MontBlanc: 4807 m
... hogy 2000 júliusában felavatták, Dániát és Svédországot összkötő hidat(Öresund híd), mely nem mindennapi jelenség, mivel hogy van egy 4 kilométeres szakasza, ami víz alatti alagútba megy át
... hogy Bécsben is van felhőkarcoló, még pedig a DC Tower 1 - 220 méter magas
... hogy a rudimental jelentése csökevény
... hogy a schengeni egyezmény a Princesse Marie- Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás, mely mindössze a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. Ebben nincsenek benne: Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Horvátország, Írország valamint Románia

Tell me who is gonna be there for you
What you do is gonna come back to you
Várni. Talán az egyik legnehezebb dolgog az életünkben. Hiszen, olyan világban élünk ahol szinte bármit gyorsan megkaphatunk, csak pénzünk legyen. Türelmetlenek vagyunk és elvárással teliek. Mindent szeretnénk amit egyszer elképzeltünk. Csak éppen elfelejtjük azt a tényt, hogy van ott fent a felhők felett valaki aki mindent irányít. Neki pedig már születésünk előtt levolt írva, hogy mikre vagyunk hivatottak. Igy hát lehet néha, hogy elképzelünk valamit amiben teljesen biztosak vagyunk, hogy a mi útunk és már pedig pontosan úgy kell legyen ahogy kigondoltuk. Ám bár nem épp így van ez. Ekkor pedig jönnek a nyafogások, a türelmetlen dühkitörések, az értetlenség, az elbizonytalanodás és még sok már dolog ami lerombolja bennünk az álmainkat. Pedig ha jobban átgondolnánk, ott van már a fény az alagút végén, csak éppen annyira elvakít az akaratosságunk, hogy nem látjuk. Vagy ami még rosszabb elhisszük, hogy nincs is fény az alagút végén. Pedig van, mindig van, csak éppen azok látják azt meg akik kitartóak és bíznak abban, hogy eljön az ő idejük is. Addig is pedig mindent megkell tenni ezért a fényért, de közben élni kell az életünket, a ha majd-ok nélkül! Together riding on a highway No matter which way we go

Pedig javában égett az,
Éreztem, hogy rágyújtasz.
De én nem ezért jöttem,
Egy szép lány nézett rám a füstfelhőben.
''... Elõttem vad sziklák merednek.
De nekivágok a meredeknek!

Mert élek még! Ha törten is,

Ha vérben is, ha görcsben is,

még ha utolsó is vagyok,
kit az özönvíz meghagyott,

de harcom végigharcolom
s a lobogót megmarkolom!

Megmarkolom és nem hagyom,
ha le is szakad a két karom,

ha két lábam térdig kopik:
de feljutok a csúcsokig! ...''